Magyarországon szimplán az igazságügy-miniszter engedélye alapján is megfigyelheti a titkosszolgálat. Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal engedélyt kap a titkos megfigyelésre, 90 napon át bármikor bemehetnek a lakásába, átkutathatják, bepoloskázhatják azt. Lehallgathatják telefonját és számítógépes kommunikációját, felbonthatják a leveleit. A megfigyelést egyszer további 90 nappal meg is hosszabbíthatják – ráadásul ezt még különösebben indokolniuk sem kell, mert a miniszternek nincs joga megismerni, így nem áll módjában értékelni sem az információgyűjtés során megszerzett adatokat.
Magyarországon a titkosszolgálat két indokkal kezdeményezhet megfigyelést:
- konkrét bűncselekményhez kapcsolódóan;
- vagy nemzetbiztonsági célllal
Az előbbi jól szabályozott: a megfigyelést bíróság engedélyezi, aminek joga van megismerni a megfigyelés során szerzett információkat, és ezek ismeretében dönteni a megfigyelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről. Erről láthattunk is itt, egy korábbi posztban közzétett főügyészi határozatot, és bírósági végzést. A bíróság csak abban az esetben engedélyezheti a megfigyelést, ha az a törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények – terrorcselekmény, géprablás, emberrablás – felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges.
Az utóbbi viszont homályos terület. A jelenleg hatályos szabályok szerint az igazságügyi miniszter indoklás nélkül rendelheti el azok megfigyelését, akikét a titkosszolgálat konkrétabban körül nem írt nemzetbiztonsági okból szükségesnek tartja.
Ráadásul az így megszerzett adatokat korlátlan ideig megtarthatják, függetlenül attól, hogy azok a megfigyelés szempontjából érdekesek-e, vagy sem.
A miniszternek valódi felügyeleti joga nincs: nem ismerheti meg az információgyűjtés során szerzett adatokat, így a gyakorlatban megalapozatlanul, információk híján korlátozhatja a polgárok magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikke garantál.
De ez mind hagyján. A hatályos szabályok alapján a polgár még csak tisztességes jogorvoslatban sem bízhat magánszférához való joga megsértése esetén. A megfigyelt ugyan panasszal élhet a megfigyelése ellen a miniszternél, a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál vagy az ombudsmannál, de pont a megfigyelés titkos jellege miatt miért tudna róla, hogy megfigyelik?
