Védelem mobiltelefon lehallgatás ellen!

Magyarországon az elit tagjai nem fordítanak nagy gondot arra, hogy ne hallgassák ki magánbeszélgetéseiket – írta a csütörtöki Figyelő névtelenséget kérő forrásokra alapozott körképében, amely a lengyel elitet megrázó korrupciós botrányból kiindulva a magyarországi lehallgatási helyzetet mutatja be.

A nagyobb cégeknél általában van védett, lehallgatásbiztos terem, de sokan inkább független helyszíneken szeretik megejteni fontos megbeszéléseiket. A Gellért-hegy oldalában állítólag van egy védett ingatlan, amely az üzleti és politikai elit találkozóinak szokott helyet adni. De névtelen források szerint megesett az is, hogy egy III. kerületi panellakásban gyűltek össze milliárdosok és a gazdaság egyéb jelentős szereplői.

 Olyanra is volt példa, hogy a házigazda a megbeszélés elején közölte: senki ne próbálkozzon lehallgatással, mert egy készülék jelzi az összes elektromos mozgást. Gyakori, hogy kivitetik a telefonokat vagy bekapcsolják a tévét, de az is előfordul, hogy valaki némán tárgyal. Egy képernyőre írja ki, amit szeretene, és partnere szintén írásban válaszol neki.

A magyar politikusok kedvelik a belvárosi éttermeket, nem bánják, ha kandi szemek kereszttüzében kell tárgyalniuk. Ebéd után a jótékony utcazajban beszélhetik meg a kényesebb részleteket, reményeik szerint lehallgatásmentesen.

Bizonyos körökben elterjedt, hogy a kényes ügyeket meztelenül, a szaunában beszélik meg a politikusok, így végképp kizárható, hogy valaki be legyen poloskázva. A Rudas gőzfürdőjébe Hagyó Miklós köre szeretett járni, Demszky Gábor idején a balliberális holdudvar folytatta itt szívesen tárgyalásait. Itt még Orbán Viktor is feltűnt, amikor ellenzékben volt. A lap távközlési informatikus forrása szerint vannak már vízálló mikrofonok, de a csobogó víz hangját nem lehet kiszűrni a felvételből.

Ma divatos helyszín a naphegyi Oxygen Wellness VIP-részlege, ahová azonban csak meghívással lehet bejutni. Gigaüzletek köttettek állítólag olyan helyeken is, mint az MVK-MBK Veszprém vagy a Videoton VIP-páholya.

A Fidesz-elit legkedveltebb találkozóhelye a Four Seasons. Orbán Viktornak egy időben állítólag külön szobája is volt, ahol tárgyalópartnereit fogadta, az étterem pedig olyan politikusok kedvelt gyülekezőhelye, mint Kósa Lajos debreceni polgármester, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy Rogán Antal frakcióvezető. A fideszes háttérember, Habony Árpád is előszeretettel rendez itt találkozókat. Habony, akárcsak Rogán, a Nobuban is gyakran felbukkan.

Budán népszerű a Krisztina körúti Déryné bisztró, ahol Lázár János, Hernádi Zsolt Mol-vezér, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő és Gyurcsány Ferenc is meg-megfordul.

Orbán Viktor sokáig a Rozmaring étterembe járt az óbudai Duna-parton, aztán átszokott az istentisztelet utáni sütizésre-kávézásra a XII. kerületi Szamos cukrászdába.

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb brit belpolitikai és sajtóetikai botrányát kavaró telefonlehallgatási ügy büntetőperének pénteki zárónapján Andy Coulsonra másfél év börtönbüntetést szabtak ki. A miniszterelnök sajtófőnöke volt.

Andy Coulson korábban a News of the World című, a botrány kirobbanása után azonnal felszámolt vasárnapi brit bulvárlap főszerkesztője volt, utána David Cameron miniszterelnök Downing Street-i hivatalának kommunikációs igazgatói tisztségét is betöltötte. A londoni központi büntetőbíróság esküdtszéke a múlt héten mondta ki Coulsont bűnösnek telefonbeszélgetések illegális lehallgatásában. Az eljáró bíró pénteken 18 havi szabadságvesztéssel sújtotta Cameron volt sajtófőnökét. David Cameron már a bűnösség múlt heti megállapítása után nyilvánosan elnézést kért Andy Coulson alkalmazásáért.

A pénteki ítélethirdetés után a brit kormányfő a BBC-nek kijelentette: helyénvaló, hogy senki nem áll a törvények felett. Coulsonnal együtt a News of the World három másik volt újságírójára, valamint a lap egykori magándetektívjére - a telefonfeltörések és -lehallgatások gyakorlati végrehajtójára - is börtönbüntetéseket rótt ki a bíróság; nekik 4-6 hónapot kell rács mögött tölteniük. Coulson megfelelő magatartás esetén 9 hónap után feltételesen szabadlábra helyezhető.

/ Végre egy olyan cikk, amiben nem bűnözőket hallgattak le. Ugyanis nem csak azokat fenyegeti a lehallgatás veszélye, akik valami rossz fát tesznek a tűre. Mint a fenti példa is mutatja, van hogy épp a bűnözők hallgatják le az ártatlan áldozatokat. A MISTIX lehallgatás elleni védelmet nyújtó rendszere természetesen a ilyen jellegű lehallgatások ellen is védelmet biztosít. A MISTIX -et használva a mobiltelefon lehallgatás lehetetlenné válik.

A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.

Magyarországon szimplán az igazságügy-miniszter engedélye alapján is megfigyelheti a titkosszolgálat. Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal engedélyt kap a titkos megfigyelésre, 90 napon át bármikor bemehetnek a lakásába, átkutathatják, bepoloskázhatják azt. Lehallgathatják telefonját és számítógépes kommunikációját, felbonthatják a leveleit. A megfigyelést egyszer további 90 nappal meg is hosszabbíthatják – ráadásul ezt még különösebben indokolniuk sem kell, mert a miniszternek nincs joga megismerni, így nem áll módjában értékelni sem az információgyűjtés során megszerzett adatokat.

Magyarországon a titkosszolgálat két indokkal kezdeményezhet megfigyelést:

• konkrét bűncselekményhez kapcsolódóan;
• vagy nemzetbiztonsági célllal

Az előbbi jól szabályozott: a megfigyelést bíróság engedélyezi, aminek joga van megismerni a megfigyelés során szerzett információkat, és ezek ismeretében dönteni a megfigyelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről. Erről láthattunk is itt, egy korábbi posztban közzétett főügyészi határozatot, és bírósági végzést. A bíróság csak abban az esetben engedélyezheti a megfigyelést, ha az a törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények – terrorcselekmény, géprablás, emberrablás – felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Az utóbbi viszont homályos terület. A jelenleg hatályos szabályok szerint az igazságügyi miniszter indoklás nélkül rendelheti el azok megfigyelését, akikét a titkosszolgálat konkrétabban körül nem írt nemzetbiztonsági okból szükségesnek tartja.

Ráadásul az így megszerzett adatokat korlátlan ideig megtarthatják, függetlenül attól, hogy azok a megfigyelés szempontjából érdekesek-e, vagy sem.

A miniszternek valódi felügyeleti joga nincs: nem ismerheti meg az információgyűjtés során szerzett adatokat, így a gyakorlatban megalapozatlanul, információk híján korlátozhatja a polgárok magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikke garantál.

De ez mind hagyján. A hatályos szabályok alapján a polgár még csak tisztességes jogorvoslatban sem bízhat magánszférához való joga megsértése esetén. A megfigyelt ugyan panasszal élhet a megfigyelése ellen a miniszternél, a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál vagy az ombudsmannál, de pont a megfigyelés titkos jellege miatt miért tudna róla, hogy megfigyelik?

Hét ember ellen emelt vádat pénteken Hélene Pastor, az egyik legvagyonosabb monacói család tagjának meggyilkolása ügyében indított nyomozás keretében a marseille-i ügyészség - jelentette be a főügyész.

Brice Robin elmondta: a milliárdosnő lányának élettársa, Wojciech Janowski üzletember, Lengyelország tiszteltbeli konzulja beismerte, hogy ő rendelte meg a gyilkosságot, valószínűsíthetően az örökség miatt.  

A 64 éves férfi 200 ezer euró készpénzt fizetett a gyilkosságért, valamint 50 ezer euró értékben "ajándékokat" adott át. A bűncselekményt az motiválhatta, hogy Janowski "rá akarta tenni a kezét" Hélene Pastor lánya, Sylvia Pastor örökségére.     

A millárdosnő és sofőrje a gépkocsiban ültek, amikor a támadó két lövést adott le rájuk, majd bűntársával együtt gyalog elmenekült a helyszínről. A nyomok alapján a rendőrség két Comore-szigetekről származó marseille-i férfit gyanúsít a gyilkosság végrehajtásával, ellenük is vádat emeltek. Az ő lehallgatásuk alapján vezettek a szálak Janowskihoz.

Érdekes, hogy összesen 250 ezer euró érték mellett, arra nem gondoltak, hogy a hívásokat biztonságossá kellene tenni. A MISTIX elérhető áron kínál védelmet Hét ember ellen emelt vádat pénteken Hélene Pastor, az egyik legvagyonosabb monacói család tagjának meggyilkolása ügyében indított nyomozás keretében a marseille-i ügyészség - jelentette be a főügyész. Brice Robin elmondta: a milliárdosnő lányának élettársa, Wojciech Janowski üzletember, Lengyelország tiszteltbeli konzulja beismerte, hogy ő rendelte meg a gyilkosságot, valószínűsíthetően az örökség miatt. A 64 éves férfi 200 ezer euró készpénzt fizetett a gyilkosságért, valamint 50 ezer euró értékben "ajándékokat" adott át. A bűncselekményt az motiválhatta, hogy Janowski "rá akarta tenni a kezét" Hélene Pastor lánya, Sylvia Pastor örökségére. A millárdosnő és sofőrje a gépkocsiban ültek, amikor a támadó két lövést adott le rájuk, majd bűntársával együtt gyalog elmenekült a helyszínről. A nyomok alapján a rendőrség két Comore-szigetekről származó marseille-i férfit gyanúsít a gyilkosság végrehajtásával, ellenük is vádat emeltek. Az ő lehallgatásuk alapján vezettek a szálak Janowskihoz. mobiltelefon lehallgatás ellen.

A világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatója elhatározta, hogy megtöri a csendet a kormányzati ügynökségek lehallgatási tevékenységével kapcsolatban. A Vodafone globális központja pénteken fogja kiadni az első jelentését arról, hogy az államok miként monitorozzák az emberek beszélgetéseit, miként gyűjtenek adatokat a tartózkodási helyükről a mobilszolgáltatók segítségével.

A Snowden-botrányt kirobbantó brit Guardian cikke szerint a Vodafone egy gigantikus, 40 ezer szavas jelentésben mutatja be a hálózatain zajló megfigyelési tevékenységet. A Law Enforcement Disclosure Report elnevezésű dokumentum jelentőségét az adja, hogy a Vodafone a világ 29 országában van jelen, köztük Magyarországon is.

A vállalat azt mondja, az ügynökségeknek közvetlen kapcsolatuk van a rendszereihez, ahogy más távközlési cégek rendszereihez is, és ezek segítségével meg tudnak hallgatni és fel tudnak venni telefonbeszélgetéseket, bizonyos esetekben pedig a célszemély tartózkodási helyét is ki tudják deríteni.

Bár a Guardian szerint hazánkban tilos nyilvánosságra hozni információkat arról, hogy milyen módszerekkel lehet a telefonhívások és üzenetek tartalmát lehallgatni, erről tavaly viszonylag pontos beszámolót adtak a Telenor Magyarország munkatársai.

A valós idejű lehallgatáshoz (amikor a szakszolgálat telefonhívások hanganyagát, üzenetek tartalmát is élőben rögzíteni tudja) bírósági engedély szükséges, de a hatóságoknak nem kell papírt felmutatni a szolgáltatóknak. A vállalatoknak pedig nincs információjuk arról, hogy ezeken keresztül mennyi ügyfelüket hallgatják le.

Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a titkosszolgálatoknak nemzetbiztonsági szempontok alapján minősített helységeket kell fenntartani. Egyet, ahol elhelyezhetik a rendszereiket, és még egyet, ahol dolgozni tudnak. Ezek a rendszerek mély szinten beépülnek a szolgáltatói rendszerekbe.

A távközlési cégeknek bizonyos információkat tárolniuk is kell: a forgalmi adatokat 1 évig, a nem fogadott hívások listáját fél évig kell megtartani. Az üzeneteket is csak addig tárolják a rendszereikben, amíg azokat el nem küldik az előfizetőknek (ha például ki van kapcsolva a címzett mobilja, akkor muszáj elmenteni az sms-t). Ezeknek a tartalmához azonban nem férhet hozzá a szolgáltató, és ugyanez vonatkozik az internetes tartalmakra is – nem tudják, milyen weblapokat néz egy adott ügyfelük.

A Guardian számokat is közölt a hatóságok tevékenységéről: a Vodafone Magyarország 2013-ban 75 938 esetben adott hozzáférést a tárolt adatokhoz. Ez a szám meglepően nagy, hiszen a Telenor, melynek több előfizetője van, csupán évi 40 ezer megkeresésről számolt benekünk. A Magyar Telekomtól kommunikációs osztálya elmondta, az elmúlt évben több tízezer megkeresés érkezett hozzájuk a hatóságoktól.

A Vodafone Magyarország nem kívánja kommentálni a Vodafone Csoport jelentését. Ugyanakkor megismételte, amit korábban is mondott: a hatósági megkeresések ügyében mindig a törvényi előírásokat betartva jár el.

Ezeket az adatkéréseket nem szabad összekeverni a titkosszolgálatok tevékenységével. Ez a szám azt jelzi, hogy a rendőrség mennyiszer nyújtott be a mobilszolgáltatóknak csinos formanyomtatványokat, hátha sikerül bizonyítékokat szerezni egy-egy nyomozáshoz. Sok esetben sikerült már ilyen információk alapján elkapni gyilkosokat, például az elkövetők közötti kapcsolattartást bizonyítva.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jóval több egyszerű amerikai vagy az Egyesült Államokban tartózkodó külföldi internethasználó kommunikációját "fogta el" 2009 és 2012 között, mint törvényesen engedélyezett külföldi célszemélyét - írta a szombati The Washington Post.

Az amerikai újság szerint a megfigyelésekről, lehallgatásokról készült fájlok bő tárházában tíz esetből kilencben nem a megfigyelni szándékozott személy akadt az ügynökség hálójába, hanem valaki más. Ezeket a fájlokat Edward Snowden, az NSA volt munkatársa bocsátotta a Post rendelkezésére. A fájlok közel fele egyszerű amerikai átlagpolgárok nevét, email-címét vagy egyéb adatát tartalmazta. 

Az írás szerint a fájlokban jelentős hírszerzési értékű információk is rejlettek, köztük frissen feltárt adatok egy titkos külföldi atomprojektről, egy állítólagos szövetséges kettős játékáról, egy nem barátságos hatalom katonai nehézségeiről és amerikai számítógép-hálózatokba agresszívan behatolók kilétéről.

Megőriztek sok más, az elemzők által haszontalannak ítélt, intim tartalmú fájlt is szerelmi ügyekről, törvénybe ütköző szexuális viszonyokról, mentálhigiénés gondokról, politikai és vallási témájú beszélgetésekről, pénzügyi gondokról, aggodalmakról.

Az újság által áttekintett anyag mintegy 160 ezer elfogott e-mailt és üzenetet tartalmazott és 7900 dokumentumot több mint 11 ezer online hozzáférést. Tízezernél több - célszemélyként meg nem határozott - számlatulajdonos napi életét katalogizálták és rögzítették a Post szerint.

Egy újabb érvet láthattunk, a mobiltelefon beszélgetések titkosítása mellett. Ezt kínálja a MISTIX, védelmet mobiltelefon lehallgatás ellen.

A múltkori posztban kifejtettük, hogy a mobiltelefonhívások hardveres titkosítása miért nem előnyös, most folytassuk ott, ahol abbahagytuk. Volt szó arról, hogy a hardveres titkosítás védelme közel sem tökéletes, és arról is, hogy a szoftveres megoldás nem tud elromlani. Ha pedig már az elromlásról van szó, lássuk a szavatossági időt.

A hardver eszközök évről évre avulnak el, áruk folyamatosan zuhan. Egy néhány éve vásárolt csúcskategóriás számítógép mára már éppen hogy csak elfogadható teljesítményűnek számít. Ez azért van, mert a technológia hihetetlen sebességgel fejlődik. Ezzel pedig a hardveres megoldások nem tudnak lépést tartani, mivel újra kell tervezni mindig mindent, a kor követelményeinek megfelelően. Ez a titkosítás szempontjából a következőt jelenti:

Tételezzük fel, van egy szuper biztonságos titkosítási algoritmus, amit milliárd évek alatt (se) lehetne feltörni. De egyszer csak valami matematikus zseni kitalál egy olyan megoldást, amivel fölöslegessé válik az összes titkosítási kulcs variáció végigpróbálása, mert egy agyafúrt matematikai művelettel, kitalálható a titkosítatlan eredeti nyers adat.

Szerencsére ez az eset nem szokott túl gyakran előfordulni, de mindenre fel kell készülni! Ha netán ilyen történne, akkor a MISTIX ügyfelek azonnal kapnának egy értesítést, hogy a titkosítás mostantól nem biztonságos, ezért a rendszert letiltottuk, töltsék le az új alkalmazást, amivel a rendszer újra biztonságosan használható. Az új alkalmazásban ugyanis egy másik titkosítási algoritmust teszünk közzé, amit nem érint az agyafúrt matematikus megoldása. Több titkosítási algoritmus létezik ugyanis, sőt egyes algoritmusoknak is van több változata, illetve ezeket kombinálni is lehet, a biztonság növelése érdekében. Ez nekünk egy gyorsan elvégezhető feladat, így az ügyfelek folyamatosan biztonságban tudhatják a titkaikat.

A hardveres titkosítás ezzel ellentétben nem tudja napról napra követni a technológiai változásokat. A hardver eszközt ugyanis bármilyen változás esetén újra kell tervezni, tesztelni kell, le kell gyártani, majd kiszállítani az ügyfeleknek. Ez akár fél évet is igénybe vehet. Ez idő alatt a rendszer vagy a nem biztonságos algoritmussal működik, vagy felelősségtudóan a szolgáltató leállítja a rendszert. A végeredmény mindenképpen ugyanaz, az ügyfelek nem tudnak titkosítva telefonálni.

A MISTIX szoftveres megoldásának hála, bármilyen felmerülő technikai kihívásra, bármilyen újdonságra azonnal tudunk reagálni, folyamatos védelmet tudunk biztosítani az ügyfeleknek, mindig a legújabb, legmodernebb technológiák felhasználásával.

Vádat emeltek Nicolas Sarkozy volt francia államfő ügyvédje és a semmitőszék egyik bírája ellen abban az ügyben, amelyben a volt államfőt is őrizetbe vették. Az exelnök kihallgatása is véget ért a Párizshoz közeli Nanterre bűnügyi rendőrségén a befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt februárban indított nyomozás keretében. Egyelőre nem tudni, hogy ellene emeltek-e vádat, írja az MTI.

A volt elnök év elején lehallgatott telefonbeszélgetései alapján felmerült a gyanú, hogy Sarkozy és ügyvédje az igazságszolgáltatáson belül saját információs hálózatot működtetett, amely törvénytelen módon részletesen tájékoztatta őket az exelnököt érintő hat ügyészségi vizsgálat menetéről.

Az ügyvédjével folytatott egyik telefonbeszélgetésből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert volt a közvetlen kapcsolattartó. Cserében Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az ügyészség tavaly rendelte el Sarkozy telefonos lehallgatását annak a nyomozásnak a keretében, amelyet a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől Sarkozynek a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás ügyében indítottak. Azibert ellen befolyással való üzérkedés gyanújával emeltek vádat.

A vizsgálóbírók a kihallgatások során főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a volt elnök valóban megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.

A lehallgatott telefonbeszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esett szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával. Meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt akkor is kihallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat, és jelenleg csak pártjának néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.

Az emberek többsége még soha nem találkozott - vagy legalább is nem tud róla, hogy találkozott - mobiltelefon lehallgatással, éppen ezért minden információ amivel rendelkeznek erről a témáról, azt városi legendákból, TV filmekből és sorozatokból merítik. Az egyik ilyen városi legenda a hangminta alapján történő beazonosítás és lehallgatás. Lássuk mi valóság a mítosz mögött:

Valóban létezik ez a technológia, de csak korlátozott mértékben használható még a nagyhatalmak számára is. Alapvető műszaki követelmény ugyanis, hogy ehhez minden kommunikációt folyamatosan le kell hallgatni. Ez pedig olyan erőforrás igényes lenne, amire még az amerikai titkosszolgálatnak sincs meg a teljes kapacitása, illetve törvénytelen is lenne.

Jelenleg nem csak Magyarországon, de a világ 90%-ában demokrácia van, és az embereket nincs joga a hatóságoknak "csak úgy" lehallgatni. Minden egyes lehallgatási kérelmet meg kell indokolni, inden egyes kérelmet a bíróságnak jóvá kell hagyni, és ezek a lehallgatások csak meghatározott telefonszámokra, személyekre, és meghatározott ideig szólnak.

Jelenleg például Magyarországon nem hallgatják le 0-24 órában az összes telefonvonalat, mert se erre kapacitása, se technikai eszközei, se pénze nincs semelyik hatóságnak. De tételezzük fel egy pillanatra, hogy minden a rendelkezésre áll. Magyarországon az egy lakosra jutó aktív mobiltelefon előfizetések száma már évekkel ezelőtt meghaladta a fejenkénti egyet, azaz több mobiltelefon előfizetést használunk, mint ahányan vagyunk az országban. Ez a rengeteg előfizetés rengeteg hívást bonyolít, aminek a hanganyagának tárolásához hihetetlen nagy adatközpontokra lenne szükség. A valós idejű elemzéshez pedig a világ legerősebb szuperszámítógépeire lenne szükség. De ugye feltételeztük, hogy minden megvan.

Akkor felmerülne a probléma, hogy milyen jogon hallgatja le a hatóság a 80 éves nagymamát? Mert bizony csak úgy lehet elcsípni a körözött terrorista vezér hangját, ha annak a nagymamának a telefonját is épp lehallgatjuk, akinek a buszmegállóban kitépte a terrorista vezér a kezéből a telefont. A nagymama hívásai pedig eddig nem voltak gyanúsak, semmilyen bíróság nem adott előzetesen engedélyt arra, hogy a nagymamát lehallgathassák.

De itt még nincs vége, ugyanis nem csak mobiltelefonok vannak, hanem vannak vezetékes telefonok is, illetve internetes telefonok is, melyek adatforgalmát sok esetben nem lehet megkülönböztetni az egyéb internetes adatforgalomtól. Azaz a teljes internetet, az összes letöltést, letöltést, weboldal böngészést, és mindent folyamatosan figyelni kell, hogy kiszűrhető legyen belőle az összes titkosítatlan hanghívás, amit dekódolva talán valahol felismerhető lesz a terrorista vezér hangja.

Következzen most egy kis technikai információ a "nehezebb" megértés érdekében:
A BIX adatkicserélő központ, ami egy (de nem az egyetlen) összeköttetést jelenti a Magyar internetszolgáltatók hálózata között, átlagosan 90 Gigabit forgalmat bonyolít egy másodperc alatt. Egy másodpercenként csúnyán kerekítve 11 Gigabyte adatnak felel meg. Azaz egy átlagos 500 Gigabyteos merevlemezt megint csak csúnyán lefelé kerekítve 45 másodperc alatt töltene meg adattal. Ez azt jelenti, hogy Magyarország internetes adatforgalmát ha valaki csupán egyetlen egy napig rögzíteni akarná, annak 1920 darab 500 Gigabyteos merevlemezre lenne szüksége, illetve annyi szerverre amibe ezeket bele tudja tenni. Ez hangsúlyozzuk, csupán egyetlen nap volt, csupán 24 óra.

Reméljük sikerült szemléltetni azt, a már-már felfoghatatlanul hatalmas adatmennyiséget, energiát és költséget, ami a folyamatos, minden kommunikációs csatornára kiterjedő lehallgatáshoz szükséges lenne. Ráadásul teljesen fölösleges az egész befektetés és erőfeszítés, mert ha valaki a MISTIX lehallgatás elleni rendszerét használja, akkor hiába hallgatják le az világ összes telefonvonalát, a nagymama és az óvodás unoka mobiltelefonját, a titkosított hangcsatornába nem tudnak belehallgatni, nem tudják ott felismerni senki hangját.